Sajnos elég sok cégvezetőt látni, aki a vállalkozása miatt, a siker és a pénz oltárán áldozza fel a családját vagy azt is vezetői feladatnak tekinti.
Gyakori eset, hogy a cég legfelső vezetője válik a vállalkozása leggyorsabban kopó alkatrészévé, mivel egy bizonyos cégméret felett már nem elég a tehetség, a szakmai hozzáértés, a szorgalom vagy az elkötelezettség. Sőt már nem elég a vezetői tréningek hosszú sora sem. Amikor egy vállalkozás egy kevésbé hozzáértő vezető irányítása alatt áll növekedési pályára, akkor a növekedése mértékében válik egyre lassabbá és szervezetlenebbé! A vezető pedig nem tehet mást, minthogy a vállát a cége alá támasztva megpróbálja valahogy szinten tartani a dolgokat. Egyre többet vállal magára, és egyre mélyebbre merül el a mindennapi feladatmegoldások mocsarába, és nem lát már ki a vezetői feladatok közül. Túlterhelten pedig egyre jobban eltávolodik a tényleges vezetői feladataitól, és így már vajmi kevés esélye lesz arra, hogy valóban átlássa a dolgokat, és jobban megszervezze a cég tevékenységeit, folyamatait.
Előbb vagy utóbb az lesz az érzése, hogy nincs is olyan ember a környezetében, aki tehermentesíteni tudná a nyakába szakadt, rengeteg vezetői feladat alól. Ugyanis ekkor már nem marad elég ideje és energiája arra sem, hogy megtalálja a megfelelő munkatársakat és alaposan kiképezze őket, átadva nekik a gyakorlatban megszerzett, értékes tudását. Pedig csak így tudna lépésről-lépésre kihátrálni a cég alsóbb bugyraiból, és a felszabadult idejét végre ismét a családjára tudná fordítani, nem további vezetőképzésekre és vezetői tréningekre.
A rendszeresen bevállalt túlórák, az elhúzódó hétvégi munkák, az otthon is folytatott benti vezetői feladatok, a be nem fejezett, félbehagyott dolgok miatt szétszóródott figyelem, komoly stresszt és állandó fáradtságot okoz. Ezek klasszikus tünetek.
Így még magára sem tud annyira odafigyelni, nemhogy az igazán fontos dolgokra. Felborulnak a fontossági sorrendek, és előbb vagy utóbb széthullik mögötte a család.
A gyermekek pedig legtöbbször csak az örökké fáradt és ingerült szülőket látják, és gyakorlatilag úgy nőnek fel, hogy azok szinte nem is vesznek részt az életükben. Pedig ha megkérdeznék őket, hogy több pénzt, drágább holmikat, vagy több valós szabadidőt szeretnének a szüleikkel, akkor biztos, hogy nem az első kettőt választanák. A beleegyezésük nélkül válnak áldozattá.
Egy vállalkozást nem lehet kizárólag csak a szakmai kompetenciára alapozva vezetni! Ugyanis teljesen más dolog aktívan részt venni egy értékes és hasznos tevékenységben, és teljesen más dolog a kor és a piac elvárásainak megfelelően megtervezni, megszervezni és tudatosan irányítani az egész rendszert.
Tehát, ha valaki egyszer már bátran belevágott, akkor vagy megtanulja végre, hogyan kell jól vezetni a vállalkozását, vagy könnyen beszorulhat a cége és a családja közé. És ha nem kapcsol időben, a végén a siker és a pénz oltárán feláldoz majd mindent, ami igazán számít az életében. Ezzel nem lehet csak úgy felelőtlenül játszani! A család jövője és sok ember sorsa múlik rajta. És később ezt már szinte lehetetlen helyrehozni! Ezen már nem segít a vezetőképzés. Mert az elmulasztott törődést nagyon nehéz utólag bepótolni. A könnyelműen elvesztegetett időt pedig már sohasem lehet visszaszerezni.
Remélem, hogy még időben szóltam.
